A manapság is elérhető különböző kristályoknak, ásványoknak és féldrágaköveknek eltérő kisugárzásuk van, amely elsősorban abban nyilvánul meg, hogy más hatással vannak a szervezetre. A népszerű hegyi kristály ékszerek magas tisztaságú ásványokból készülnek. A görögök úgy gondolták, hogy az átlátszó, tiszta kő az Alpok csúcsain felolvaszthatatlanná fagyott jégből keletkezett, éppen ezért kristallosnak nevezték el. A hegyi kristály gyakorlatilag színtelen, átlátszó kvarc, azonban az átlátszóságát gyakran befolyásolják a benne megtalálható zárványok.
Ezek lehetnek folyadékok és szilárd halmazállapotúak is. A hegyi kristály valójában a kvarc egyik változata, azonban a legnagyobb lelőhelye az Alpokban van. Tisztasága és gyémánthoz hasonló külseje ideálissá teszi az ékszeripar számára. De természetesen, a gliptikában (drágakő- és féldrágakő-faragás) is felhasználják. A hegyi kristály régebben sokkal megbecsültebb ásványnak számított, mint napjainkban. Az ókorban elsősorban drágakőként tekintettek rá, csakúgy, mint a rózsakvarcra.