Világunk egyik hajtóeleme a fosszilis energiahordozókból kinyert gázolaj. Ennek tekintetében nagyon sok helyen találkozhatunk olyan elemekkel, amelyek ennek az anyagnak a tárolását teszik lehetővé. Létezik szimpla és dupla falú gázolajtartály, amelyek kimondottan erre a célra készültek. Annak tekintetében, hogy melyik típust alkalmazzuk, gondoskodnunk kell egy bizonyos védelmi zónáról arra az esetre, ha valamilyen baleset történne. Természetesen ezt senki sem szeretné, de ettől függetlenül fel kell rá készülni.
A szimpla kivitelnél a gázolajtartály teljes száz százalékát befogadni képes, úgynevezett kármentőteret szükséges létrehozni. Ezt a részt általában lebetonozzák, hogy biztosan ne kerüljön környezetkárosító anyag a talajba. Az egyrétegű acéllemezből kialakított egység képes akár több száz liternyi üzemanyagot is befogadni, de ezt csak föld felett lehetséges tárolni. Mikor tud jól jönni egy ilyen jellegű gázolajtartály? Általában azokban az esetekben, amikor nagyobb mennyiségű hajtóanyagot szükséges tárolnunk!
Nem mindig csak a benzinkutakra kell gondolnunk, amikor töltőhelyiségről beszélünk, ugyanis a nagyobb cégek esetében egyre inkább elterjedt, hogy a gépparkjukat saját kútból látják el üzemanyaggal, amit egy gázolaj tartály belsejéből nyernek ki. Erre azért lehet szükség, mert sokkal költséghatékonyabb az, ha helybe hozzák a szükséges terméket, mintsem elmenjenek érte egy távol eső állomásra a gépek. De mi van akkor, ha azt akarjuk, hogy a gázolaj tartály ne foglaljon sok helyet, és a föld alá szeretnénk temetni?
Ez is könnyedén megoldható, de ilyen esetekben egy dupla falú kialakításra lesz szükségünk. Természetesen itt is figyelni kell, hogy véletlenül se kerüljön ki a környezetbe egyáltalán semennyi élővilágra veszélyes anyag. Legyen az bármilyen falvastagságú gázolaj tartály, bizonyos szerelvények kötelezőn fel kell legyenek rá illesztve. Ilyen lehet a búvónyílás, szívó- és töltőcső, villámvédelem, emelőfülek, fenékürítő csatlakozó, szintmérő, a túltöltést meggátoló szerkezet és bizonyos légző csövek.