Egyre több fiatal és középkorú aktív ember akarja magát jobban bebiztosítani idős korára, amire több lehetőség is létezik. Az egyik a nyugdíjbiztosítás, aminek nagyon sok előnye van. Ezek közé sorolható az évi 20%, de legfeljebb 130 000 Ft adójóváírás, a KATA-s vállalkozóknak is elérhető adókedvezmény, széleskörű befektetési lehetőségek, illetve az államtól való független jellege. Pozitívuma tovább, hogy a lejárata a szerződéskötés-kori nyugdíjkorhatár, valamint az, hogy fizet legalább 40%-os rokkantság esetén is.
Sokan felteszik a címben szereplő kérdést, illetve azt is, hogyan kapják meg a pénzüket, ha elérik a nyugdíjkorhatárt. Mi történik akkor, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt szükségük van a nyugdíjszámlán lévő összegre? Nyugdíjkorhatár után egy feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a biztosító szolgáltassa a nyugdíjbiztosításban felhalmozott vagyont, vagyis a biztosított érje el a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatárt. Ilyenkor lehet választani, hogy milyen formában fizesse ki a biztosító az összeget.
Egy összegben, adó- és illetékmentesen, járadék formájában, vagyis havi egyenlő részletekben, illetve úgy is rendelkezhetünk, hogy a nyugdíj-megtakarítás egy részét egy összegben vesszük fel, a fennmaradó részt pedig havi járadék formájában. Mindegy, hogy melyik lehetőséget választjuk, az biztos, hogy a megtakarításunkat adómentesen vehetjük fel. Aki viszont meggondolja magát vagy olyan helyzetbe kerül élete során, hogy le kell mondania a nyugdíjbiztosítását, annak van erre lehetősége, bár néhány negatívummal mindenképpen szembesülni fog.
Az első 3 évben egyáltalán nem éri meg megszüntetni a nyugdíjbiztosítást, mert jó eséllyel még a töredékét sem látjuk viszont a befizetett pénzünknek. Ez annak tulajdonítható, hogy a konstrukció esetén a biztosító a költségeket a megtakarítási idő elején, jellemzően az első 3 évben vonja el a befizetésekből. Vissza kell fizetni az adójóváírást büntetőkamattal, ha 10 éven belül vásároljuk vissza, akkor adót szükséges fizetnünk a hozam után.